A Központi Statisztikai Hivatal immár 18 éve bocsátja olvasói rendelkezésére Magyarország címû kiadványsorozatát, abból a célból, hogy megfelelõen tájékoztassa az Országgyûlést és a kormányt az ország társadalmi, gazdasági, népesedési helyzetérõl.
Az idei, Magyarország, 2011 címû kötetben bemutatják társadalmunk legfontosabb jellemzõit, népesedési viszonyainkat, a munkaerõpiac 2011. évi alakulásának fontosabb tényeit és folyamatait, valamint az életkörülmények alakulását. Képet adnak a hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról, valamint a nemzetgazdaság fontosabb ágazatainak teljesítményérõl. Röviden áttekintik a környezet állapotát, illetve az energiatermelés és felhasználás alakulását.
A kiadvány beszámol Magyarország népesedési folyamatairól is, és megállapítja, hogy hazánkban a népesség természetes fogyását a nemzetközi migrációs folyamatok fékezték. A születések es a halálozások egyenlegeként az 1980-as évek elejétõl napjainkig a népesség száma 916 ezer fõvel fogyott. A természetes fogyást egyötödrészt fékezte a nemzetközi migráció.
A bevándorlók többsége határon túli magyar
A hazánkba irányuló migráció legjellemzõbb sajátossága, hogy elsõsorban a környezõ országok magyar nemzetiségû állampolgárai közül kerülnek ki a bevándorlók. Az unión belül Magyarország az alacsony, de pozitív nemzetközi migrációs egyenlegû országok közé tartozik. A nemzetközi migrációból származó népességnyereség 2011-ben kissé meghaladta az elõzõ évit (1,7 ezrelék). A bevándorlók az ország munkaerõpiacán gyakran olyan hiányterületeken, hiányszakmákban helyezkednek el, ahol a hazai lakosság nem tud vagy nem kivan munkát vállalni. Magyarország számára a külföldön munkát vállaló egészségügyi szakemberek elvesztése egyre súlyosabb probléma, pótlásuk nagy terhet jelent a hazai egészségügy rendszerében. 2011-ben 1901 magasan kvalifikált egészségügyi dolgozó számára adtak ki külföldi munkavállalási szándékot jelzõ igazolást.
Magyarországon 2012. január 1-jen több mint 200 ezer külföldi állampolgár tartózkodott, túlnyomó többségük román, ukrán, szerb es német. A népesség 2,1%-a külföldi. A külföldi munkaerõ magyarországi aránya alacsonyabb a legtöbb uniós országhoz képest.
Forrás: KSH