Napjaink közbeszédében a bevándorlás gyakran szociális problémaként, társadalmi konfliktusok, feszültségek forrásaként jelenik meg. A közvélekedéssel ellentétben a bevándorlók többsége a magyar társadaloménál lényegesen kedvezõbb szociális és demográfiai helyzetben van, iskolázottsági, foglalkoztatási mutatóik is meghaladják a többségi magyar lakosságét. Ennek ellenére a Magyarországra az elmúlt évtizedekben bevándorolt népesség nem tekinthetõ homogénnek, társadalmi helyzetüket, beilleszkedési stratégiáikat, a magyar lakossággal való kapcsolatukat illetõen jelentõs különbségek mutatkoznak körükben.
Egyének, csoportok helyzetérõl beszélve gyakran szóba kerül a siker, a sikeresség fogalma. A bevándorlók esetében sincs ez másként sokan sokféleképpen fogalmazzák meg, kiket tekintenek közülük sikeresnek. A politikai, szakpolitikai célkitûzések, valamint a társadalmi, gazdasági kulturális kapcsolatok mentén más és más szempontok alapján tekintünk valakit sikeresnek. Az elõadás arra vállalkozik, hogy a sikeresség különbözõ dimenzióiban megvizsgálja, hogy a Magyarországon élõ bevándorlók mely csoportjai tekinthetõk sikeresnek, illetve, hogy mik azok a tényezõk, amelyek sikerüket meghatározzák. Az elemzéshez az MTA TK Kisebbségkutató Intézete által az elmúlt években végzett kérdõíves kutatások adatait használjuk.

Kováts András: Bevándorlás és siker

Tudományterület: Társadalomtudományok

Szervezõ: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont