Míg a nyugati országokban a bevándorlók jelentõsen hozzájárulnak az adott ország gazdasági fejlõdéséhez, addig Magyarországon a gazdasági migráció még gyerekcipõben jár. Az itthoni pangó gazdasági környezet nem vonzó a bevándorlóknak, a magyar társadalom pedig erõsen ellenzi a munkaerõpiacra való belépésüket. Hosszabb távon viszont nekünk is szükségünk lesz rájuk, mivel egy fejlett gazdaság velejárója a “foglalkoztatási lyukakat” kitöltõ migránsok jelenléte.

Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fõ volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérõ Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy miután a nyugati, fejlett országok kikecmeregnek a gazdasági válságból, újra számolhatnak azzal, hogy a bevándorlók hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, hazánkban viszont a munkaerõpiac és a gazdaság helyzete nem arra utal, hogy komoly pozitív változások következnek be, melyek hullámain a bevándorlók is jelentõsebb számban beszállhatnának majd a magyar GDP megtermelésébe.

A témát eddig a magyar politika, a legtöbb társadalmi szervezet, gazdaságpolitikával foglalkozó is kerülte, kevés diskurzus zajlott a kérdésrõl. Nem véletlenül. Az alacsony végzettségûek itthoni foglalkoztatási mutatói katasztrofálisak, így bármilyen politikai erõ, mely hozzányúlna ehhez a rendszerhez, azzal szembesülne, hogy a bevándorló-kártyát a másik oldal munkaerõ-piaci riogatásra használná fel. Pedig Magyarországnak is meg kell teremtenie a megfelelõ feltételeket arra, hogy magasan képzett külföldieket és vállalkozó szellemû immigránsokat vonzzon az ország területére, mivel a keresõ-eltartott arány negatívba borulását és a kiesõ állami adóforintokat ezek az emberek tudnák ellensúlyozni és pótolni. Nem is beszélve arról, hogy a betelepülõ immigráns-vállalkozások helyi munkaerõt is alkalmaznak, így közvetett módon hozzájárulnak a gazdasági és munkaerõ-piaci helyzet javításához. Innen nézve érthetõ, hogy több jelentõs, hazánkban mûködõ nagyvállalat a Magyar Európai Üzleti Tanács 2012-es éves jelentésében hatékony bevándorlási politikát és olyan migrációs stratégiát javasolt, ami versenyképességet segítõ gazdasági eszközként használja a bevándorlást.

A bevándorlók kiegészítenék a hazai munkaerõpiacot

Három fajta gazdasági migrációt különböztetünk meg. Az elsõ a magasan képzettek bevándorlása, a második az alacsonyan képzettek munkavállalása, a harmadik pedig a vállalkozási típusú migráció. Magyarországra az elsõ és a harmadik pont inkább a jellemzõ – fejtette ki a hvg.hu-nak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítõ Egyesület igazgatója. A Menedék igazgatója szerint ugyanakkor a vállalkozási típusú migrációt kifejezetten elhanyagolják itthon, vagyis nem foglalkoznak a migránsok által létrehozott kis- és középvállalkozásokkal. A szigorú, korlátozó magyarországi bevándorlási politika következtében pedig csak olyan külföldi tud nálunk huzamosabb ideig megmaradni, aki az átlagnál jobban keres, és rendelkezik társadalombiztosítással. “Így az itthoni bevándorló-közösség jobb foglalkoztatási és oktatási mutatókkal is rendelkezik, mint a normál magyar népesség, mivel jómódúnak kell lennie egy bevándorlónak ahhoz, hogy Magyarországon letelepedjen” – hangsúlyozta Kováts.

Forrás: HVG, 2012.07.31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.