Harmadik rész


Az alapítványokról szóló cikksorozatunk elsõ részében felsoroltuk azokat a tartós közéleti célokat, amelyek megvalósítására, amely tevékenységek ellátására Magyarországon alapítvány hozható létre.

A II. részben az alapítvány nyilvántartásba vételét, az alapítói vagyont, az alapító okirat kellékeit részleteztük.

Az alapítvány képviseletét a kezelõ szerv látja, amelyet az alapító hoz létre vagy jelöli (kuratórium). A kuratóriumnak tagja lehet az alapító is, de nem gyakorolhat meghatározó befolyást.

Az alapítót megilletõ jogok gyakorlására – akár feltételhez kötötten – az alapító más személyt is kijelölhet.

Lehetõség van arra, hogy az alapító módosítsa az alapító okiratot. Nem lehet azonban módosítani az alapítvány nevét, célját, és nem nyúlhat az alapító az alapítvány vagyonához. A módosításra a nyilvántartásba vételre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Az alapítvány vagyonával önállóan gazdálkodik. Az alapító okiratban megjelölt céljai megvalósításához szükséges vagyon megszerzése érdekében kiegészítõ vállalkozási tevékenységet folytathat, és az alapítvány vagyonából kell a saját mûködési költségeit is fedeznie.

Az alapítványok, mint társadalmi szervezetek mûködése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

Az alapítvány a nyilvántartásba vétel után nem vonható vissza.

Az alapítványoknak a bírósági nyilvántartásba vétel után be kell jelentkezniük az AHEP-nál, illetve a változtatásokat is be kell jelenteniük.

Általánosságban elmondható, hogy az évi 50 millió forint alatti gazdálkodó tevékenységet folytató, illetve gazdálkodó tevékenységet nem folytató alapítványok egyszerûsített beszámolót készíthetnek s ez esetben egyszeres könyvvitelt kötelesek vezetni. Ezeket azonban nem kell sem nyilvánosságra hozni, sem a bíróságnak beadni, csupán a jóváhagyásra jogosult testülettel (felügyelõ bizottsággal) kell elfogadtatni. A 100 milliós határértéknél viszont könyvvizsgáló is kötelezõ.

Közhasznú beszámoló készítésére kötelezett a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány.

A közhasznú alapítványok számos kedvezményben részesülnek az adójogszabályok alapján. Szintén kedvezményben részesülhetnek a közhasznú alapítványok támogatói, illetve a közhasznú alapítványok szolgáltatásainak igénybe vevõi. Ezen pénzügyi kérdésekrõl fog szólni a cikksorozat következõ része.

Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg.

Alapítványokról rendelkezõ jogszabályok:


• Alkotmány
• 1989. évi II. törvény – az egyesülési jogról
• 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvrõl
• 1997. évi CLVI. Törvény – a közhasznú szervezetekrõl
• 2003. évi L. törvény – a Nemzeti Civil Alapprogramról
• 115/1992. (VII. 23.) Korm. Rendelet – az alapítványok gazdálkodási rendjérõl
• 114/1992. (VII. 23.) Korm. Rendelet – a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységérõl
• 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet – a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól
• 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet – az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól