Németország a legnépszerûbb bevándorlási célország a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között, és a 34 tagország közül Németországban érzik magukat legjobban a migránsok.
Az utóbbi két évben az OECD egészét tekintve csökkent a bevándorlás. 2010-ben 4,1 millióan vándoroltak be a 34 tagországba a tartós letelepedés szándékával, ami 2,5 százalékos mérséklõdés az elõzõ évihez képest. Különösen nagymértékben csökkent az euróövezeti válságállamokba irányuló migráció, az Írországba bevándorlók száma például 55 százalékkal, a Görögországba bevándorlóké 31 százalékkal csökkent. Az elõzetes becsléseken alapuló 2011-es adatok azt jelzik, hogy a visszaesés tavaly is folytatódott.
Ugyanakkor a Németországba irányuló migráció 2010-ben és 2011-ben is nõtt, éves szinten átlagosan 10 százalékkal, ami a legnagyobb mértékû növekedés az OECD-n belül. Az euróövezet déli perifériáját elborító válság mélyülésével párhuzamosan a térségbõl egyre többen vándoroltak Németországba – például csak 2011 második felében Görögországból 15 ezer, Spanyolországból pedig 13 ezer bevándorlót regisztráltak -, a legtöbben azonban továbbra is Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából költöznek Németországba.
A bevándorlók foglalkoztatottsági rátája az OECD-térség egészét tekintve csökkent a vizsgált idõszakban, 2008 és 2010 között, Németországban viszont nõtt, 4 százalékponttal 66,5 százalékra, ami ugyancsak a legnagyobb növekedés a 34 országé közül, és meghaladja a foglalkoztatottság növekedésének a németországi lakosság egészében tapasztalható ütemét.
Az integráció sikerességét tükrözik az OECD-felmérésnek további eredményei is. Ezek szerint Berlinben, az egyik legnépszerûbb bevándorlási célpontban a megkérdezett migránsok több mint 90 százaléka hasznosnak ítéli az állami nyelvtanfolyamokat és egyéb integrációs kurzusokat, és annak ellenére, hogy a német viszonylag nehéz nyelv, csupán minden negyedik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy gond számára az elsajátítása.
A bevándorlók munkapiaci integrációja is kiemelkedõen sikeres, a felmérés szerint a berlini bevándorlók kétharmada viszonylag gyorsan talált legális, bejelentett állást, míg például Lisszabonban a megkérdezettek 79 százaléka, Brüsszelben pedig 71 százaléka arról számolt be, hogy nehéz munkát találni.
A beilleszkedési folyamat lezárása a befogadó ország állampolgárságának felvétele. Németországban ezen a területen is kedvezõ tendenciát mutatnak az adatok. Az országos statisztikai hivatal (Destatis) kimutatása szerint 2011-ben 106.900 külföldi állampolgár vette fel a német állampolgárságot, ami 5,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor még így is csupán az állampolgárság felvételére jogosult – legkevesebb tíz éve Németországban élõ – népesség 2,3 százalékának van német állampolgársága, vagyis van még bõven tennivaló az integráció területén – hívják fel a figyelmet elemzõk, kiemelve, hogy állampolgárság híján a német lakosság jelentõs része – több mint 8 százaléka – nem tud részt venni a közösség életét befolyásoló döntésekben, mert nem rendelkezik választójoggal.
Az OECD felmérése szerint a bevándorlók kisebbsége, 47,3 százaléka véli úgy, hogy az állampolgárság hasznosabb a tartózkodási engedélynél, a többség – 57,4 százalék – visszariad az állampolgársági eljárástól. Ugyanakkor a többség – 55 százalék – részt venne az országos parlamenti és helyhatósági választáson, ha tehetné. A szabályokat ezért érdemes volna módosítani, hiszen minden kormányzatnak az az érdeke, hogy a lakosság minél szélesebb köre biztosítsa a demokratikus legitimációt a kormányzáshoz – kommentálta a felmérés eredményeit Gunilla Fincke, a legtekintélyesebb német migrációkutatókat összefogó tanácsadó testület (SVR) tagja.
Németországban 7,1 millió külföldi állampolgárságú ember él, ez a teljes, 82 milliós lakosság 8,2 százaléka. Németországban él a legtöbb külföldi az Európai Unió tagországai közül, a lakosság egészéhez viszonyított arányt tekintve viszont Spanyolország az elsõ 12,3 százalékkal.
A Destatis adatai szerint 2011-ben 958 ezer bevándorlót regisztráltak, ami 1996 óta a legmagasabb érték, 2010-hez képest pedig 160 ezres – 20 százalékos – növekedés. A másfél évtizede nem tapasztalt nagyságú bevándorlási hullámot az euróövezeti államadósság-válság és az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások feloldása indíthatta el a német statisztikusok szerint.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokat együttvéve a bevándorlók száma 43 százalékkal nõtt tavaly. Lengyelországból érkeztek a legtöbben, 172 ezren költöztek a szomszédos nyugati országba. A második helyen Románia áll 95 ezer fõvel, a harmadik pedig Bulgária, ahonnan 51 ezren vándoroltak Németországba. Magyarország ezen a listán a negyedik helyen szerepel 41.980 fõvel. Magyarországra Németországból 25 ezren költöztek, a mérleg így 16.980 fõs bevándorlási többletet jelez.
Forrás: MTI
Hungarian