Szakmai tapasztalatok a kulturális sokk elejéről

Itegrációs módszertan 1.

Az ideérkező külföldi diákok mindannyian belekerülnek a kulturális sokk örvényeibe. Attól függően, ki milyen távolról, milyen szociokulturális háttérből, milyen lelki felkészítéssel, támogatással, életkorral, egyedülálló vagy együttélő szülővel, egyéb környezeti tényezővel bír, tud megküzdeni a rá törő problémákkal. Egyfelől örülhet, amiért egy új országba érkezett. (Egy darabig.) Másfelől gyászolni fogja otthon hagyott szeretteit, környezetét, játékait, lakását, kutyusát, barátait. Szembesülni fog a sor teljesen más követelménnyel, az iskolatársak anyanyelvének, az iskola hivatalos nyelvének teljes ismeretlenségével, az elvárások, a szokások furcsaságaival, amit nem fog érteni. Mások az arcok, az arcvonások, sokkal hevesebben gesztikulálunk mint ők. Tapasztalataim alapján megkockáztatom, hogy sok gyerek a sokk miatt az első hónapokban azért nem tud utánzással tanulni, mert nem mer igazán ránk nézni, hiszen nem tudja, mire hogyan reagálunk, neki hogyan kell reagálni.

 

E két folyamat fogja végigkísérni őt a beilleszkedés hosszú útján, mely fenti egyéb tényezők függvényében fog tartani 3-4 hónaptól akár 3 évig is. A gyászfolyamat és az új környezetbe való beilleszkedés problémái fogják törékeny pici lelkét nyomni. És ha mindez nem elég, mi, felnőttek is ránehezedünk, hiszen nem értjük, hogy a fenébe nem tud három hónap alatt két szót kibökni, hogy a fenébe nem képes utánozni a társait, és úgy ismételni a mondókáinkat, verseinket, akármit. A felnőttek alatt nem csak a pedagógus kollégák, hanem a szülők is értendők. Ők, kínai lévén valamilyen formában még inkább hajszolni fogják a gyereket, mert ők is azt hiszik a csodasztorikból, hogy a három hónap alatt történő nyelvelsajátítás az alap, és amelyik gyereknél ez tovább tart, ott már súlyos gondok vannak. Azt az alapvető problémát figyelmen kívül hagyják (és sajnos sokan mi, kollégák is átsiklunk a tény felett), hogy egy nyelvet sem lehet az adott életkornak megfelelően három hónap, de még három év alatt sem elsajátítani, hacsak nem három éves gyermekről beszélünk. A társuló tudásanyag, a szaknyelv, a gondolkodási képességek, a rendezés, rendszerezés képessége mind-mind évek alatt alakul ki bennünk. NEM lehet elvárni, hogy három év alatt úgy felfejlődjön egy akárhány éves gyerek, ahogyan a szintén akárhány éves magyar gyermektársai, mert nemcsak hogy új nyelvként tanulja az itteni kultúrát, tananyagot, szokásokat, de még otthon is másik nyelvi környezetben van.

(Egy egyszerű matematikai példával élve: egy 8 éves gyermek életének ha csak napi 12 óra ébrenléttel és nyelvi környezettel számolunk, 35040 órát hallgatott és használt magyar nyelvet. Ugyanez az idegenajkú gyermek, ha négy éve érkezett hazánkba, és naponta 8 órát tölt a mi környezetünkben, 11680 órát, körülbelül azonos kollégájának harmadát. Természetesen a tudatos tanulás képessége sokat segíthet az állapot javulásában, de még mindig igen messze van a többiekétől.)

Mi az, amiben mi segíthetjük őket? Figyelünk rájuk.

  1. Elfogadjuk, hogy milyen lelki állapotban vannak.

  2. Segítjük őket megtanulni utánzással tanulni. Sokan nem képesek rá, amikor megérkeznek.

  3. Észrevesszük, ha nem képesek utánzással bekapcsolódni.

  4. Fizikai segítségnyújtással segítjük az utánzással való tanulást: amikor kézmozdulatokkal tanulunk pl. mondókát vagy verset, nyugodtan fogjuk meg finoman a kezét, és segítsünk neki a mozdulatok elsajátításában.

  5. Figyeljük a pontos kiejtést. Amikor már kissé csillapodtak az érzései, néhány hete itt van közöttünk, figyeljük a kiejtett hangjait, a mondókázásnál, dalolásnál visszaismételt szövegeit. Ugyanúgy, mint a mi gyerekeink: ha nem képesek helyesen kiejteni egy szót, nem lesznek képesek helyesen leírni sem.

  6. A toldalékolásunk miatt minden egyes új toldalékolt szónál, legyen a jelentéstartalma akár ugyanaz (asztal-asztalt), figyeljünk arra, hogy kihangsúlyozzuk a fogalmi tartalmat (asztal), mert az ő fülével, főleg az első évben másik szónak fogja értelmezni azt.

  7. Amikor azt hisszük, mindent ért, mindent tud, tegyük föl magunknak a fenti matematikai példában föltett kérdést: biztosan tudhatja az összes dolgot, amit a mi gyerekeink az itt eltöltött tanulási idejével? Lehetséges-e, hogy az egyes árnyalatbeli különbségeket nem fedezi föl?

  8. Lehetséges-e, hogy a hasonlóan írt, hasonlóan mondott, de különböző jelentésű szavakat azonos jelentésűnek véli? IGEN. (Olvas=orvos, fizet=füzet stb.)

  9. A zöngés-zöngétlen mássalhangzók közötti különbséget nem mindig hallják meg.

  10. Az összeolvadásokat nem mindig tudják kisilabizálni.

  11. A hosszú-rövid magánhangzók közötti különbséget nem tartják fontosnak, hiszen az ő nyelvükben nincs olyan.

  12. Az r hangot ki tudják mondani, ha d-l-d-l-d-l gyakorlattal gyakorolják otthon. Figyelni kell a későbbiekben arra, hogy az indító d-hangot lekoptassák a beszéd közben.

Vidák Viktória

 

2. Idegenajkú gyerekek integrációjához részletes szakmai segítség egy óvodától:

http://docplayer.hu/1679640-Interkulturalis-pedagogiai-program-a-migrans-gyermekeket-nevelo-ovodak-szamara.html

(Fotó: pixabay.com)