Hatalmas üzlet a magyar felsõoktatási intézményeknek a külföldi hallgatók oktatása, a hazánkba érkezõk tandíjai ugyanis évi sok milliárd forintos bevételt jelentenek az intézményeknek, amivel kedvük szerint gazdálkodnak, és adózniuk sem kell utána – írja szerdai számában a Magyar Nemzet. Amíg a kisebb fõiskolák komoly bajba kerülhetnek a kormány által megálmodott önfinanszírozó felsõoktatási rendszer megteremtésével, a sok külföldi diákot vonzó intézményeknek nincs okuk aggodalomra – írja a Magyar Nemzet.
A lap kitér rá, hogy a nemzetközi szinten népszerû orvosegyetemeink kasszájában az állami finanszírozás lecsökkentésével is busás bevételek maradnak, mivel az idegen országból érkezõ hallgatók nagyságrendekkel több pénzt hoznak a konyhára, mint a magyarok: évi három-öt milliárd forintot. Az évrõl évre több vendéghallgatót vonzó Semmelweis Egyetem rektora a lapot arról tájékoztatta, a külföldiek tandíjából hatmilliárd forint feletti árbevételük származik, ami ráadásul folyamatosan nõ.
Szél Ágoston a Magyar Nemzet érdeklõdésére arról számolt be, hogy a 2012-es költségvetésükben már 6,5 milliárdot terveztek ezen a soron. – Az egyetem jelenleg teljes mértékben önállóan gazdálkodik a külföldi hallgatók képzésébõl származó devizabevételekkel. Ezekbõl biztosítjuk például az egyetemi infrastruktúra fejlesztését, a beruházásokat, valamint az idegen nyelvû oktatók kiemelt juttatását – fogalmazott, hozzátéve: az egyetem nem adózik a tandíjak után, fizetni csak az érintett oktatóknak kell a külföldiek tanításából adódó juttatásuk után.
A rektor rámutatott arra is, hogy a külföldi diákok képzési költségei jóval magasabbak, mint a magyaroké, ezért a tandíj mértékét nem a hazai önköltséghez, hanem a nemzetközi piac tandíjaihoz mérik. A Magyar Nemzet úgy tudja, a Semmelweisen egy külföldi hallgató átlagosan három és fél millió forintnak megfelelõ költségtérítést fizet évente.
Az intézményben egyébként az orvostudományi karon tanul a legtöbb külföldi (majdnem a diákok fele), õk elsõsorban Németországból érkeztek (826 tanuló), de Norvégia, Irán és Izrael is jelentõs hallgatói bázissal (egyenként több mint kétszáz fõvel) képviselteti magát. A népszerûség megõrzéséért persze sokat is tesznek: az egyetem két évtizede szoros szakmai kapcsolatban áll egy toborzó céggel, amely nemzetközi szinten viszi az itteni képzések jó hírét.
Forrás: Magyar Nemzet
Hungarian