A Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok egyik csoportját azok alkotják, akiknek foglalkoztatása engedélyköteles, míg a másik csoportnak – így az uniós állampolgároknak – csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteniük. 2012. március 31-én az érvényes munkavállalási engedélyek együttes száma 18 784 darab volt Magyarországon – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján közzétett adatokból.
Az érvényes engedélyek együttes száma a legmagasabb a kínai (5 501 darab), az ukrán (4 363 darab) és a szerb (1 780 darab) állampolgárok körében volt 2012. március 31-én. Érdekesség, hogy 2012 elsõ negyedévben több mint 40 százalékkal esett vissza a japánoknak kiadott engedélyek száma és 34,5 százalékkal az Amerikai Egyesült Államok állampolgárainak kiadott engedélyeké.
A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják tehát, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Az NFSZ összesítése szerint 2012 elsõ negyedévében a munkaadók összesen 1428 ember foglalkoztatásának megkezdését jelentették be; ez az egy évvel korábbihoz képest 48,1 százalékos csökkenés. Az Európai Unió 27 tagállama közül a bejelentett román állampolgárok száma – 777 – volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 54,4 százalékát tette ki. Ezt követik a szlovák állampolgárok, a harmadik pedig Németország a sorban.
Bár a munkáltató bejelentési kötelezettségére vonatkozó új szabályok már 2011 augusztusában hatályba léptek, az érkezõ külföldi munkavállalók valós számához képest a bejelentések elenyészõ számban történnek meg. Most állítják fel azt a rendszert, amely alapján az illetékes hatóságok élhetnek ellenõrzési és szankciós jogukkal a külföldi munkavállalók nem megfelelõ regisztrációja esetén a munkáltató felé – írja Balla Áron, az EST Relocation szakembere a HR Portálon megjelent cikkében.
Az alacsony iskolai végzettség a domináns
A 2012. március 31-én érvényben lévõ engedélyek alapján azt látjuk, hogy a legtöbb engedély – az összes engedély harmada – a szakképzettséget nem igénylõ foglalkozások körében volt érvényben. Az érvényben lévõ engedélyek jelentõs része (43,3 százalék) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezõ külföldi állampolgárhoz kapcsolható. Az érvényes engedéllyel rendelkezõ állampolgárok 16,3 százaléka rendelkezik valamilyen felsõfokú végzettséggel.
A szakemberekre szükség van, de nõ a bevándorlók miatti feszültség
A „személyek szabad mozgásának” elve európai uniós alapelv, ennek alapján valamennyi EU-állampolgár, így a magyar munkavállalók is formalitások nélkül lépheti át a tagországok közötti országhatárt, ezt követõen ott tartósan meg is telepedhetnek, családtagjaik is minden esetben velük tarthatnak, és munkát is vállalhatnak. Ennek az elvnek az érvényesülése is fontos a gazdasági cél, a tartós növekedés és fellendülés eléréséhez, így többek között ahhoz, hogy kiegyenlített legyen a munkaerõpiac. Az eszme szép, de hátulütõi is vannak, így az országok között még inkább teret nyerhet az agyelszívás jelensége, a szakképzetlen munkavállalók miatt pedig felerõsödhet a bevándorlók körüli feszültség.
Az Európai Uniónak az elöregedõ társadalom és a szakképzett munkaerõ ellensúlyozására azonban szüksége van a bevándorlókra. Az EU az irányban is tett már intézkedéseket, hogy harmadik országbeli tehetségeknek megkönnyítse a dolgát, ha uniós tagállamban kívánnak munkát vállalni. (A demográfiai elõrejelzések szerint az Európai Unióban 2050-re az aktív, dolgozó népesség száma jelentõsen csökkeni fog a társadalom elöregedése miatt.) Ennek érdekében az amerikai zöldkártya mintájára tavaly bevezetették a Kék Kártyát, ami munkavállalási és tartózkodási engedély is egyben, és a magasan képzett, EU-n kívüli munkavállalókat célozza meg azzal a nem titkolt céllal, hogy lehetõvé tegye a magasan kvalifikált személyek munkavállalását – olvasható az Expatcenter HR Blog oldalán.
Itthon is bevezették a Kék Kártyát, hogy elõsegítsék a magasan kvalifikált emberek munkavállalását. Még keveset adtak ki: 2012. március 31-én egy darab érvényben lévõ EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely területileg Hajdú-Bihar megyéhez köthetõ. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz tartozik.
Röghöz kötés kontra szabad munkaerõ áramlás
Az agyelszívás (brain drain), azaz a magasan képzett munkaerõ elvándorlása világméretû jelenség. Számos kutatás, felmérés foglalkozik a témával. Magyarországon a természettudományos és orvosi területen végzettek elvándorlása jelenti az egyik legkomolyabb problémát. Többek között ezért is iktatta be az új felsõoktatási törvény a hallgatói ösztöndíjszerzõdés intézményét, melyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minõsített.
Július 12-én azonban az Országgyûlés elfogadta a hallgatói ösztöndíjszerzõdésekrõl szóló szabályokat a felsõoktatási törvény módosításával. Ennek értelmében az ösztöndíjas hallgatóknak a tanulmányi idõ kétszeresében vagy itthon kell dolgozniuk, vagy vissza kell fizetniük képzésük árát az államnak. A szabályozás e módszerrel akarja itthon tartani a külföldre távozó orvosokat, akik a magyar adófizetõk pénzén ingyen tanultak. Brüsszel is léphet azonban az ügyben: a röghöz kötés ugyanis a személyek szabad áramlásának alapjogát korlátozza.
Aki magyarként külföldi munkavállalásra adja a fejét, annak minden esetben érdeklõdnie kell az adott országban érvényes munkavállalási szabályok felõl – hívja fel a figyelmet a Külügyminisztérium honlapja. Törvényes munkavégzésre ugyanis az esetek többségében csak a fogadó ország által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor. A Külügyminisztérium továbbá azt tanácsolja, hogy kiutazása elõtt feltétlenül tájékozódjon a munkavállaló többek között arról, hogy a megszerzett jövedelme után miként kell adóznia.
Szerzõ: Kertész Dalma
Forrás: HR portal
Hungarian