Hogyan tehető Alapítvány Magyarországon? 1. rész
Hogyan tehető alapítvány Magyarországon? 2. rész
Hogyan tehető Alapítvány Magyarországon? 3. rész
Alapítványok gazdálkodásának alapvető szabályai

Legújabb képeink:

Alapítványok gazdálkodásának alapvető szabályai

Alapítványok által végezhető tevékenységek

Az alapítványok az ún. non-profit szervezetek közé tartoznak, azaz nem nyereségorientált tevékenységet végeznek. Céljuk többnyire érdekképviselet vagy olyan társadalmi igények kielégítése, melyeket az állam részben vagy egyáltalán nem vállal. Jogállásuk szerint lehetnek minősítés nélküli, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetek.

Alapítvány elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható. A gazdálkodásával elért eredménye nem osztható fel, azt a létesítő okiratban meghatározott célokra köteles fordítani.
Célja megvalósítása érdekében azonban másodlagos tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Létesítő okirat

Az alapítványi gazdálkodás legfontosabb szempontjait a létesítő okiratban kell meghatározni. A teljesség igénye nélkül ez jelenti a cél szerinti tevékenység és – esetlegesen – a vállalkozási tevékenység pontos meghatározását. A tevékenységek minél pontosabb megfogalmazása a bevételek és a költségek elszámolása miatt kiemelt fontosságú. Amennyiben a szervezet a későbbiekben olyan tevékenységet végez, amely nincs benne az okiratban, akkor esetileg kell eldönteni, összhangban van-e az a szervezet alaptevékenységével.

Vállalkozási tevékenység definiálásánál ki kell térni arra, hogy azt a szervezet milyen feltételek mellett és a vagyon hány százalékáig végzi. Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetén vállalkozási tevékenység csak a közhasznú célok megvalósítása érdekében végezhető. A létesítő okiratban emellett szerepelnie kell a vagyon mértékének, az egyes személyek felelősségének (pl. ki jogosult banki tranzakciók jóváhagyására).
Az alapítvány 5 millió forint/év mértéket meghaladó árbevétel esetén köteles felügyelő-bizottság felállítására.

Könyvvezetés, beszámolás, letétbe helyezés és közzététel

A non-profit szervezetek – így az alapítványok is - a 2000. évi C. számviteli törvény hatálya alá tartoznak. A törvény előírásainak megfelelően az üzleti év könyveinek zárását követően könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni, magyar nyelven, meghatározott szerkezetben és tagolásban. A beszámoló tartalmazza a vagyon, az eszközök, források, a pénzügyi helyzet és az eredmény alakulását.

Amennyiben az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem, csak cél szerinti tevékenységet végez és az összes éves bevétel nem haladja meg az 50 millió forintot, úgy választható a pénzforgalmi szemléletű egyszeres könyvvitel, mint könyvvezetési forma. Ekkor a nyilvántartás lehet pénztárkönyv, naplófőkönyv vagy egyéb más nyilvántartás, de mindemellett megfelelő analitika vezetése szükséges a társasági és osztalékadóról szóló, ill. az általános forgalmi adóról szóló törvény követelményei miatt (pl. tárgyi eszközökről, készletekről). Az egyszeres könyvvitelt vezető szervezet köteles számviteli politikát, pénzkezelési-, leltározási- és selejtezési szabályzatot készíteni.

Kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek azok az alapítványok, amelyek nem felelnek meg az egyszer könyvvitel vezetéséhez szükséges kritériumoknak és azok, amelyek saját döntésük alapján azt választják.
A kettős könyvvitelt vezető társaságok számára kötelező meghatározott szabályzatok, számlatükör, számlarend készítése.
Mindkét könyvvezetési forma esetén elmondható, hogy a különböző szabályzatok összeállítása és karbantartása a képviseletre jogosult személy felelőssége. A számviteli politika és a szabályzatok meglétét az Adóhatóság ellenőrzi.

Számviteli szolgáltatást mérlegképes könyvelő vagy okleveles könyvvizsgáló végezhet alkalmazottként, tagként, egyéni vállalkozóként vagy társaságként. A számviteli tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt (regisztrációt) évente célszerű ellenőriznie az alapítványnak. A számviteli szolgáltatást végző személy(ek) továbbképzésének költségeit a non-profit szervezet átvállalhatja.

Az éves beszámoló tartalma és formája a jogszabályok által kötött. Az egyes beszámolóformák közötti választás lehetőségét befolyásolja a könyvvezetés módja, az alapítvány által végzett tevékenység (csak alaptevékenységet végez vagy vállalkozásit is), az árbevétel mértéke, a jogállás.

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványok az éves beszámoló részeként ún. közhasznúsági jelentést is kötelesek készíteni, mely tartalmazza a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatások felhasználását, a vagyon felhasználását, a cél szerinti juttatások részletezését, a támogatások mértékét, a vezető tisztségviselőknek nyújtott támogatásokat, ill. egy rövid tartalmi ismertető az alapítvány közhasznú tevékenységéről.

A tárgyévet megelőző két üzleti év éves nettó árbevételének mértéke és ugyanezen időszakra számítva az átlagosan foglalkoztatottak létszáma alapján határozható meg, hogy az adott szervezet könyvvizsgálatra kötelezett-e. Természetesen könyvvizsgálati kötelezettség saját döntés alapján is fennállhat.
Könyvvizsgálati szolgáltatást bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság végezhet, figyelemmel az összeférhetetlenségi szabályokra (pl. tag, támogatott vagy ezek hozzátartozója nem lehet a megbízott).

Az elkészült beszámolókat az üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 napon belül letétbe és közzé kell tenni. A letétbe helyezési kötelezettség függ az alapítvány jogállásától, ill. attól, hogy az alapítványt cégbíróság vagy bíróság jegyezte be.
A cégbíróságon bejegyzett szervezet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához köteles elektronikus úton megküldeni a jóváhagyó testület által elfogadott beszámolójának egy eredeti példányát. A letétbe helyezett beszámolókba bárki betekinthet.
Mentesül a letétbe helyezési kötelezettség alól a bíróságon bejegyzett szervezet.

A közzététel módját az alapítványok belső szabályzatban kell, hogy meghatározzák. Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az alapító okiratban kötelesek meghatározni a közzétételi szabályokat.
Közzétételnek minősül pl. a székhelyen történő betekintés biztosítása, a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében vagy szaksajtóban történő megjelentetés.
A közhasznúsági jelentés közzétételi határideje az üzleti évet követő június 30-a.

Vagyongazdálkodás

Az alapítvány a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A vagyon az alapítói vagyonból, a tagdíjakból, adományokból, felajánlásokból, juttatásokból és támogatásokból áll.

Az alapítvány a gazdálkodása során a cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenysége során keletkező bevételeket, költségeket, ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani.
Bevételnek minősülnek különösen a kapott támogatások, adományok, a cél szerinti tevékenységből származó bevételek (pl. tagdíj), a cél szerinti tevékenységhez használt eszközök értékesítéséből származó bevétel és a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
A bevételeket megfelelő részletezettséggel kell nyilvántartani. Például támogatások esetén külön kell kimutatni az alapítói, a központi költségvetési, a helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat.

Jogszabályi előírások alapján tevékenységet veszélyeztető mértékű hitel nem vehető fel az alapítványok által.

Költségként, ráfordításként elszámolhatóak az üzemeltetési, fenntartási költségek, kiadások, egyéb közvetett költségek, kiadások (pl. tárgyi eszközök értékcsökkenése). A létesítő okiratnál írtak a költségelszámolások során kiemelt fontosságot kapnak, hiszen – ahogy utaltam rá – az okiratban meghatározott cél szerinti tevékenység és vállalkozási tevékenység meghatározása, leírása alapján sorolhatóak be az egyes tranzakciók.

Az alapítványok kötelesek nyilvánosságra hozni az általuk igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét (pl. újságban). A biztosított támogatási lehetőségek pályázathoz köthetőek.
Fontos, hogy cél szerinti juttatás nem adható vezető személynek, támogatónak, hozzátartozónak.

Adományok, 1%-os felajánlások

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás a – gazdasági társaságnak minősülő - juttatónál társasági adóban elismert költségnek minősül, mindemellett plusz 50%-ban adóalap csökkentő tétel is. Ezen elszámolásra akkor van lehetősége a juttatónak, ha a támogatott a támogatás összegéről igazolást állít ki. Az igazolás kiadására (tartalma, határideje) kötött szabályok vonatkoznak.

A magánszemélyek személyi jövedelemadójának meghatározott része (1+1%) felajánlható civil szervezeteknek. A kedvezményezettek alapvetően alapítványok, társadalmi szervezetek. Az 1%-os felajánlások befogadásának feltételei a fogadó szervezetnél: - A szervezet a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba legyen véve.
- Pl. magánszemély a 2010. évi adóbevallásában 2011-ben rendelkezik az adójáról, így a rendelkezés éve 2011. A befogadó szervezetnek így 2009.01.01. előtti nyilvántartásba vettnek kell lennie.
- Ne legyen a szervezetnek köztartozása.
- A szervezet belföldi székhelyű legyen és a magyarországi, ill. a határon túli magyarság érdekében, politikamentes tevékenységet végezzen.

A felajánlott összegeket az Adóhatóság akkor teljesíti kiutalásként, ha a befogadó szervezet - az Adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon - előzetesen nyilatkozatot tesz.

Az 1%-os felajánlások felhasználására vonatkozóan közzétételi kötelezettséget ír elő a jogszabály. A befogadó szervezet a felajánlás kiutalását követő év október 31-éig köteles adatot szolgáltatni a felhasználásról az Adóhatóságnak. A beérkező nyomtatványok alapján a közzétételről az Adóhatóság gondoskodik.

Az 1%-os felajánlások 30%-a fordítható működési költségre, a fennmaradó részt cél szerinti tevékenységre kell felhasználni. A fel nem használt összeg maximum 3 évre tartalékolható.

Társasági adó

Az 1996. évi LXXXI. társasági adóról szóló törvény előírásai alapján az adóalanyok közé tartoznak többek között az alapítványok, társadalmi szervezetek.

Az alapítványok a társasági adóalap meghatározásánál külön kell, hogy kezeljék a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket. Ez azt jelenti, hogy ezen szervezeteknél 2 adózás előtti eredmény keletkezik: külön cél szerinti tevékenység szerinti és külön vállalkozási tevékenység szerinti.

A törvény 6. számú melléklete tartalmazza az adóalapot nem képző bevételeket: cél szerinti, közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenység és bevételei, a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek értékesítési bevétele, banki kamatjóváírás, értékpapírhozamok.
Az itt nem nevesített tevékenységek adókötelesnek minősülnek.

A bevételekkel szemben – tevékenységek szerinti bontásban – elszámolhatóak költségek, kiadások. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolható költségeket, kiadásokat bevételarányosan kell megosztani.

Az adóalap meghatározása a szervezet jogállásától, besorolásától függően eltérő.
Például :

- A közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványoknál a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének 20%-a adóalap csökkentő tétel. A jogalkotók ezáltal kívánják biztosítani azt, hogy ezen szervezetek a vállalkozási tevékenységük 20%-át közhasznú tevékenységre fordíthassák.
- Azon szervezetek, amelyeknek az adóév utolsó napján köztartozásuk van, a kapott adományok meghatározott részét adóalap növelő tételként kötelesek figyelembe venni.

A társasági adó általános kulcsa 19%, 50 millió forint adóalapig 10%.
A társasági adóról szóló bevallást az érintettek az adóévet követő 150. napig kell, hogy megküldjék az Adóhatóságnak elektronikus úton.

Nem keletkezik adóalap, amennyiben az alapítvány nem végez vállalkozási tevékenységet, ill. jogállástól függően meghatározott vállalkozási bevétel mérték alatt.
Igy különösen:
- közhasznú szervezet esetén, amennyiben a vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevétel maximum 10%-a, de maximum 20 millió forint;
- kiemelkedően közhasznú szervezet esetén ez az arányszám 15%;

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül számviteli és jogi tanácsadásnak.